Nemzeti Közszolgálati Egyetem új oktatási épülete

A Finta és Társai Építész Stúdió 2013-ban közbeszerzési pályázat útján nyerte el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új oktatási épületére vonatkozó projekt tervezését. A Ludovika-projekt néven is ismert fejlesztés célja egy korszerű, mai oktatási épületegyüttes létrehozása volt.

A Campus az Üllői út mentén, a Korányi Sándor úttól a Haller útig terjeszkedő Orczy kert területén jött létre, a Ludovika Akadémia történeti épületei szomszédságában. A tervezés kezdetén a műemlék épületekben még a Raoul Wallenberg Gimnázium, valamint a Természettudományi Múzeum működött. 2014-15 környékén született kormánydöntés alapján azonban terület jelentősen átalakult; a revitalizációja az itt található gyönyörű történelmi angolparkra-, az Orczy-kertet is magába foglalta. Mivel korábban az Egyetem több telephellyel rendelkezett, így a képzések sem egy helyen történtek, ez pedig hamarosan életre hívta azok egy helyszínen való egyesítését. A cél egy olyan Campus létrehozása volt, mely közös otthont ad a jelenleg szétszórt oktatási funkcióknak. 2014-15 között ennek köszönhetően létrejött a területen maga az Új Oktatási Épület, az Egyetem vezetőségének otthont adó, felújított műemléki épületegyüttes, egy 600 fős általános kollégium, egy rendőrkollégium, egy lőpálya, illetve egy sportcentrum is. Stúdiónk a közbeszerzésen az Új Oktatási Épület mellett a 600 fős kollégium tervezését is elnyerte, egyben a köztük elterülő terület rendezését, tervezését is.

Az épület megtervezésénél abból indultunk ki, hogy több legyen, mint tantermek sora: a kortárs oktatási elvek értelmében „harmadik” helyként is szolgáljon az otthon és az iskola között. Építészeti koncepciónk lényege egy olyan inspiratív tér – „tan-táj” létrehozása, mely lehetőséget ad a közös gondolkodásra, interakciókra, valamint az elmélyülésre, egyben persze figyelembe veszi a költségvetés realitásait is. Magára az új oktatási épületre erősen hat annak közvetlen közege (az Üllői út), így ez a formaképzésben is megjelenik. A már említett régi Pollack féle épület geometriájára vetítve az Üllői út irányában kapjuk meg azt a fordított Z-alakú tömeget, mely nem csak igazodik a környezetéhez, de a domináns irányok metszésében két izgalmas udvart is formál. Ez utóbbi két „kiharapott” háromszög közül az egyik, az „érkezések tere” az Üllői út felé-, a másik pedig az Orczy-kert felé néző „diák élet tere”. Míg az előbbi a nagyvonalú megérkezés célját szolgálja, addig a hátsó rész egy sokkal intimebb hangulatot ad, kifejezetten a hallgatókat szolgálva – amolyan szabadtéri meghosszabbítása az egyetemnek.

Az oktatási épület tervezése során a diákélet „csomósodásaira” koncentráltunk, azt a tendenciát véve alapul, hogy az oktatás területén az alapvető kiszolgáló helyiségek, tantermek mellett az elmúlt évtizedben folyamatosan nő az igény az olyan inspiráló „kiegészítő” terek iránt, melyek segítik a kötetlen tudás átadást, ötletek megosztását. Mivel a megörökölt struktúrákban erre alapvetően egyetemen kívüli területek szolgálnak, pl. kávézók, könyvtárak, Stúdiónk szerette volna ezeket a „harmadik helyeket” épületen belül biztosítani, olyan épületet létrehozva, mely a tanórák után is pezsgő diákéletnek ad otthont. Olyan „tan-tájról” van szó tehát, mely túllép a folyosó-tanterem történeti analógiákon. Nem közlekedő területeket terveztünk, hanem közösségi életet generáló „amfiteátrumokat”, elvonulásra alkalmas „végpont” pozíciójú csendes „odúkat”. Az épület frontjához érkezve elegáns, nagy légterű előcsarnokból nyílik az épület bejárata. Első pillanatra feltárul a ház rendszere, érezhető a működése. A „Z” alak egyik szárnyában az oktatási helyiségek, a másik szárnyba pedig az oktatói helyiségek, irodák kerültek. A két szárny között egy hatalmas üvegezett átrium teret alakítottunk ki, mely vizuális kapcsolatot teremt az Üllői út és az Orczy kert között. A nyolc szintes épületre fegyelmezett, visszafogottan elegáns anyaghasználat jellemző: a szálcement burkolat a feszesen komponált ritmusú ablakrendjével és épület-magas oszlopaival emelkedett, ünnepélyes külsőt sugall. A belső részek nyitottabbak, játékosabbak, nyitnak a hallgatók felé. A tágas földszinti részen kapott helyet egy 300-, illetve egy 500 fős előadó terem, körülötte izgalmas módon áramló előcsarnoki térrel. Itt található egy rendezvényterem is, mely rendezvény esetén leválasztható egy üvegfallal, amikor pedig használaton kívül van, úgy nyitott térként tud működni az előcsarnok részeként. Az első emeleten, az Orczy kert lombkorona szintjén zöldtetős terasz kapott helyet, a már említett „tan-táj” szabadtéri folytatásaként. Minden szintre jellemző, hogy a folyosók végére közösségi tereket raktunk, míg a díszlépcsőt is többlet használattal ruháztuk fel: diákok számára jól kihasználható „üldögélős” amfiteátrális területet hoztunk létre, amely egymás felett többször ismétlődik. Kialakítása lévén alkalmas egyedi vagy kicsoportos „lecke-egyeztetésre”, vagy akár kisebb előadások megtartására. A tér két oldalán üvegfallal nyílik a környezetére, az átrium terek átnyitásai pedig a szintek közötti vizuális kapcsolatokat erősíti.

Stúdiónkból több alkalommal is, évek óta jártunk vissza az épületbe különböző napszakokban, spontán módon vagy rendezvények látogatóiként. A fókuszterekben laptokjukat nyomogató, az amfiteátrumban magányosan vagy csoportokban ücsörgő, a teraszon beszélgető, az átriumterekben a különböző szinteken álló, egymásnak integető diákok látványa mindig jóleső gyakorlati visszaigazolása a tervezéskor megfogalmazott elképzeléseink helyénvalóságának